12 porte e mura di citta - Bologna
Már régen tervbe volt véve, hogy körbe kéne menni a régi városfal mentén és végignézni a kapukat. Ez a kis túra 2-3 óra alatt gyalog is letudható, de körbe lehet menni biciklivel is, ha nem vagy félős az őrült olasz autósok között. Nekünk ez több napos mutatvány lett, egyrészt mert mindent alaposan körbejártunk, lefényképeztünk, másrészt mert mindig közbejött valami, ami miatt meg kellett szakítani a sétát.
Mi a Porta San Felicénél kezdtük el a kört, és a Porta delle Lame felé indultunk el. Ez véletlen alakult így, de nagyon jó döntésnek bizonyult, mert akkor még nem tudtuk azt, hogy a 12 kapu nem 12, csak 10. Az idők folyamán ugyanis városfejlesztési okokra hivatkozva elbontottak kettőt. Ha a másik irányba indulunk, pont a 2 hiányzó kapu felé indulunk, ami valószínűleg kedvünket is szegte volna a továbbiak körbejárásával kapcsolatban.
A legtöbb helyen épen maradt, mértes városfal darabokat is találhatunk. Sok helyen azonban beépítették, vagy ráépítettek valamit, érdekes volt a fal után kutakodni.
Bologna az etruszk időkben (ekkor még Felsinának hívták) Kép forrása: Fansshare |
Bologna 1640-ben Kép közkincs, forrása: Wikipedia |
Porta San Felice
Porta San Felice-t nevezik még „Porta della guerra”-nak is (A háború kapuja), mivel a kapunál számos katonai sereg menetelt, indult, állt meg vagy lépett be a városba a 16. század elejéig.
A kapu a 13. században épült, 1334-ban egy várat és egy felvonóhidat építettek hozzá. Az 1500-as évek elején átépítették, majd 1805-ben Napóleon látogatása alkalmából helyreállították. A kapu helyzetéből adódóan mindig nagyon fontos volt, mert Via Emilia főútvonalon áll, ezért melléképületeiben őröket és vámtiszteket helyeztek el.
Történetének egyik híres pillanata a „lopott vödör” (
Porta delle Lame
Porta delle Lame-t nevezik a „Porta delle Acque”-nak is (A vizek kapuja), nem csak azért, mert a közelében volt a régi kikötő és a „Salara” (sótároló), hanem azért is, mert a kapun kívül sok tó és mocsaras terület volt („lame” latinul azt jelenti, hogy mocsaras).
A kapu 13. században épült tornya fedett volt. Két felvonóhidat építettek 1334-ben (egy gyalogos hidat és egyet a kocsiknak). Többször is bezárták, mert nehéz volt védeni. Gyökeresen újjáépítették 1674-77-ben, amikor a középkori erődöt lebontották, és a jelenlegi kaput megépítették barokk stílusban.
A kapuhoz kapcsolódik egy fontos modern történelmi pillanat: hosszú harcok után 1944 novemberében a partizánok legyőzték a náci csapatokat.
Porta Galliera
Porta Galliera-t nevezik még „Porta della Rocca ostile”-nek is (Az ellenséges erőd kapuja), mert a közelében állt a Bertrand du Pouget bíboros által 1330-1333-ban épített vár, mely többször is elpusztult, és újjáépítették: 1330 és 1511 között ötször is. A kapunak fontos szerepe volt abban, hogy a Pó-síkság és Ferrara felé vezető út mentén felsorakoztassa és egyesítse Bologna fő vízfolyásait.
A kapu a 13. században épült egy toronnyal, többször átépítették a következő két évszázadban, valamint VIII. Kelemen pápa látogatása alkalmából 1598-ban. A mai kinézetét az 1660-1663-ban végzett átépítésnek köszönheti.
Az egyik legfontosabb esemény mely ehhez a kapuhoz kapcsolódik, a Corticella folyami kikötőből érkező hajókonvoj érkezése volt. A konvojban volt II. Giovanni Bentivoglio bucentaurja (egy különleges, pompás hajó), aki kíséretével és vendégeivel azért jött, hogy felavassák a csatornát és az új kikötőt Bologna városán belül.
Porta della Mascarella
A Porta della Mascarella az eredeti formájában látható. A 13. században épült, de hol nyitva volt, hol bezárták. A felvonóhíd az árok felett 1354-ben épült, de később lezárták biztonsági okokból. A kaput uraló tornyot 1511-ben lebontották, mert félő volt, hogy ágyúval eltalálják. Egy kis vámház helyezkedett el a kapun kívül. A vámházat is átépítették többször az évszázadok során, majd a 20. század elején lebontották.
Porta San Donato
A Porta San Donato a 13. században épült, az Argenta és Ferrara felé vezető úton. Egy nagyobb komplexum része volt őrházakkal együtt. 1354-ben felvonóhidat építettek az árok felett. A kaput biztonsági okokból lezárták, és befalazták 1428-ban, de néhány évtizeddel később újra megnyitották. Eredetileg volt egy másik kapu (Porta San Giacomo) San Donatótól délre. Mivel a Porta San Donato fő utcák kereszteződésénél található (a körút és a Via San Donato), többször is le akarták bontani közlekedési problémák megoldására hivatkozva, de végül heves vitákat követően csak egy méter falat bontottak le belőle.
Porta San Vitale
Szerény kinézete és kis mérete ellenére, a Porta di San Vitale, másik nevén „Porta per Ravenna” (A Ravenna felé vezető kapu), már a kezdetek óta nagy fontossággal bírt, mert egy fontos út mentén található, mely Ravennába, a Római Birodalom régi fővárosába és vallási központba vezet, amelytől Bologna évszázadokon keresztül függött. 1286-ban épült kapitány- és őrházakkal és egy erős toronnyal együtt, melyet a 16. század elején leromboltak. A 14. században építettek hozzá egy felvonóhidat az árok felett, melyet a 18. század végén lebontottak. A kaput biztonsági okokból többször bezárták. A kapu tovább „fogyott” 1950-1952-ben, amikor a háromszögű kiugró sáncot, valamint a külső tornyot lebontották. Már több mint három évszázada a San Vitale kapu mellett található a Sant'Orsola kórházi komplexum.
Porta Mazzini
Porta Strada Maggiore (Porta Maggiore) más néven a „Porta d'onore” (Becsület kapuja). Mivel a régi római úton a Via Emilian állt, mely Romagna régió felé vezet, számos uralkodó és pápa haladt el alatta. Egy erőddel együtt épült a 13. század második felében, majd többször átépítették. A 16. század elején II. Julius pápa idejében megnagyobbították és egy új átjárót nyitottak meg rajta észak felé. Később újra megnyitották a kaput a Via Emilia főút felé, és ugyanekkor építettek egy új, hosszú hidat a várárok felett. Az „oszlopcsarnok”, ami a kapun kívül a Santa Maria degli Alemanni templomhoz vezet, a 17. század elején épült. 1770-ben ismét átépítették. A kapu megsemmisítése mellett döntöttek 1903-ban, de a bontási munkálatokat 1909-ben hosszú és heves viták után leállították. A régi épület alapjait megmentették és restaurálták.
Porta San Stefano
A Porta Santo Stefano, az úgynevezett „Toszkána kapuja” („Porta per la Toscana”) a 13. században épült, és az elmúlt két évszázadban többször átépítették és felújították. Az erődítményét a 15. században megerősítették. Az 1512-es ostrom során a tüzérség súlyosan megrongálta, az eredeti torony elpusztult. A kaput egy évvel később újjáépítették egy új kaputoronnyal. A korábbi épületeket 1843-ban lebontották, és helyükre két, ma is létező házat építettek - ezek jelzik a város monumentális bejáratát, a „gregorián gátat” (barriera gregoriana). A Firenze felől érkező főútvonal átalakulása miatt a kapu a Bologna és Firenze közötti forgalom és áruforgalom fő átkelőhelyévé vált.
Porta Castiglione
A Porta Castiglione-t a „csatornák kapujának” („Porta dei canali”) is nevezhetnénk, mivel mellette egy csatorna volt, amely a Savena folyót engedte be a városba.
A Savena vize hidraulikus energiát szolgáltatott több tucat malom számára, ahol selymet és gyapjút gyártottak. A 13. században épült, és a 14. században többször felújították. Az 1850-ben végzett önkormányzati helyreállítás is hozzájárult a mai megjelenéséhez.
Porta San Mamolo
A Porta San Mamolo ma már nem létezik, 1903-ban a fallal együtt lerombolták. A kaput a 12. században építették, és többször átépítették. 1334-ben építettek hozzá egy felvonóhidat az árok felett.
Porta Saragozza
A Porta Saragozzat „Szent Kapunak” vagy „Zarándokok Kapujának” (Porta sacra, Porta dei pellegrini) is nevezhetnénk, két okból is. Először is a neve emlékeztetne a keresztények mítikus győzelmére a muzulmánok felett a távoli ibériai földön (Zaragoza, katalán nyelven Saragossa). Másodszor pedig a kapu fontos pont volt számos keresztény körmenet illetve zarándok számára a Colle della Guardia dombra, és a Beata Vergine di San Luca (Szent Lukács Madonnájának) szentélyéhez vezető úton.
Ez az egyetlen, amibe be is lehet menni, kis kiállítást is megnézhetünk benne, sőt a tetejére is fel lehet menni!
Porta Sant’Isaia
A Porta di Sant'Isaia sem létezik ma már. Régen a Via Sant'Isaia és a Via Andrea Costa kereszteződésében állt.
Miután a sétában megéheztünk, a Chiosco Ai Pini (Via Emilia Ponente 351, Bologna) nevű helyre ültünk be vacsorázni, ahol tipikus bolognai ételeket fogyaszthatunk. Mortadella di Bolognát, és más felvágottakat, sajtokat, amihez itt nem kenyeret, hanem crescentinét és tigellét adnak.
Crescentine és tigelle felvágottakkal, sajtokkal, zöldségekkel |
Cím: Bologna, Olaszország
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess
minket a Mindenütt
jóóó blog Facebook oldalán, vagy a
blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
LINKEK / FORRÁSOK:
Bologna MAGYARul: Bologna – Wikipédia (wikipedia.org)
Olaszország világörökségi helyszínei MAGYARul: Olaszország világörökségi helyszínei – Wikipédia (wikipedia.org)
Bologna kapui OLASZul és ANGOLul: https://www.bolognawelcome.com/
Le Routard: Italie du Nord, 2014, ISBN 978-2-01-245752-2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése