2016. július 14., csütörtök

Izland 2016. IX. rész: Gígjukvísl híd, Ingólfshöfði - lunda-túra




Izland
2016. 07. 09-16.

IX. rész



2016. 07. 14.
Gígjukvísl híd, Ingólfshöfði 



Nem túl sok, de legalább jó alvás után, 9-kor keltünk. Az előző napi fáradalmakat sikerült úgy-ahogy kipihenni. Reggel félálomban hallottam, ahogy a farm állatai már ébren vannak; egy juhnyáj kolompolt el az ablakunk alatt, és a lovak is nyerítettek. Később volt egy kis fennakadás, mert a szállásunkon sok volt a vendég, de csak egy wc/fürdőszoba volt, így sorba kellett állni, ami nem esett túl jól.

Szuper reggelit kaptunk, a farmon frissen sütött házi kenyeret, sajtokat, szalámikat, zöldségeket. Kárpótolt a fürdőszobáért.

Fáradtnak tűnsz...

Ma még mindig kelet felé mentünk. Felhők, mohák, zuzmók, folyók és gleccserek látványa váltotta egymást.







Először a Gígjukvísl híd romjánál álltunk meg. Ezt a hidat 1996. november elején sodorta el egy árvíz. A híd egy darabját emlékül itt hagyták.

1996. október-november fordulóján a Grimsvötn vulkán feletti tóból egy jeges áradat (izlandiul jökulhlaup) zúdult le a környező síkságra. Ez a tó a legnagyobb európai jégmező, a Vatnajökull közepén található, létrejöttét az alatta elhelyezkedő vulkán hőjének köszönheti. Ez az oka annak, hogy vízszintje jelentős ingadozást mutat és néha annyira megárad, hogy a fölös víz utat talál magának a gleccseren át egészen akár a tengerig. Az ilyen áradatokat nevezik jökulhlaup-nak. A gleccser nyúlványából a Gígjukvísl folyó völgyében november 5-én délelőtt kezdett kiömleni a víz, és a tó három nap alatt (november 7-éig) csaknem teljesen kiürült. A meginduló özönvíz egy órával később már elsodorta a 380 méter hosszú híd keleti felét. Másnapra a híd teljesen eltűnt.

Gígjukvísl híd romja, háttérben a gleccserek





A Gígjukvísl híd az áradás előtt
A Gígjukvísl híd 1996. 11. 5-én
A Gígjukvísl híd hűlt helye 1996. 11. 8-án 

Tovább folytattuk utunkat, Ingólfshöfði-be. Itt egy 2,5 órás traktoros túrán vettünk részt, ahol megint csak lundákat lehetett lesni. Ez megint egy olyan program volt, amit Laurent jobban akart mint én, mondhatni, nekem nem nagy kedvem volt hozzá.

Az 1-es útról kell letérni, jól ki van táblázva. Egy darabig még földúton kell zötykölődni a találkozó pontig. A túrát a Hofsnes farmon élő család szervezi, és az egyik családtag a képzett túravezető.



Innen aztán traktorral mentünk át a fekete homokos óceánparton magasodó Ingólfshöfði földnyelvre, a 76 méter magas sziklafalra. Máshogyan nem is lehet ide eljutni, mert egyrészt mély folyó(ko)n kell átkeni, másrészt ez egy privát természetvédelmi terület. Ahhoz, hogy Ingólfshöfði-be érjünk, 6 km-t kell megtenni vizeken, mocsarakon és homokban egy traktor vontatta utánfutón. Az út kb. 25 percig tartott, majd körülbelül 1,5 órát túrázással és madármegfigyeléssel töltöttünk a partfokon. A kör, amit túrázva tettünk meg a természetvédelmi területen, kb. 2-3 km hosszú volt.












Az elején meg kellett mászni egy meredek homokos lejtőt, de később már könnyebb volt, a túrát főleg sík füves területen tettük meg és számos alkalommal megálltunk közben.



Az első megállónk a sziklafal tetején egy kőoszlopnál volt, melyet annak emlékére állítottak, hogy 870 körül a mai Ingólfshöfði-nél kötött ki és telepedett le először Ingólfur Arnarson, az izlandi honfoglalás vezető alakja feleségével, Hallveiggel.
Az izlandi történetírás a sziget első skandináv telepeseiként tartja számon őket.
Ingólfur és fogadott testvére, jóbarátja, Hjörleifur Hróðmarsson arra gondoltak, hogy Izlandon telepszenek le. Minden vagyonukkal, családjaikkal és kíséretükkel, rabszolgáikkal, háztartásukkal hajókra szálltak és elhajóztak Izlandra. Ingólfur erősen hitt az óskandináv istenekben, és tőlük várt útmutatást letelepedéséhez. A parthoz közeledve díszes trónszékének faragott oszlopait a tengerbe vetette, hogy azok jelöljék meg majd a számára a letelepedésre alkalmas helyet.
Partraszállása után először a róla elnevezett Ingólfshöfði-nél telepedett le. Hjörleifur tovább hajózott, és a Hjörleifshöfdi-nek nevezett helyen ütött tanyát, a mai Vík í Mýrdal település közelében.
A következő tavasszal ír származású rabszolgái megölték Hjörleifur-t és kíséretét, és az asszonyaikat elrabolva a közeli, azóta Vestmannaeyjar-nak nevezett szigetekre menekültek. (Erről már korábban írtam.)
Amikor Ingólfur látogatóba érkezett, felfedezte a bűntényt és bosszút esküdött. Miután megkereste a tetteseket, megölte őket és kiszabadította az asszonyokat, áthelyezte háztartását Hjörleifshöfdi-be, ahol egy évet töltött. Közben folyamatosan kerestette a tengerbe vetett oszlopokat.
A következő nyáron rabszolgái megtalálták a partra vetett székoszlopokat egy még nyugatabbra fekvő kis öbölben. Ingólfur annyira megörült a hírnek, hogy felszabadította őket. Biztos volt benne, hogy az istenek jelölték ki számára ezt a helyet, és itt építtette fel végleges tanyáját, azon a helyen, amit a hőforrásokból felszálló gőz miatt füstös öbölnek, azaz Reykjavík-nak nevezett el. Az ő reykjavíki letelepedésétől, amit hagyományosan 874-re tettek, számolják az izlandi honfoglalást.

Ingólfshöfði kőoszlop

Ingólfshöfði kőoszlop
Különleges madárvilágot figyelhettünk meg itt; lundákat, sirályokat és egy agresszív madárfajt is: a nagy halfarkast vagy más néven szkuát. A lundákról korábban már írtam bővebben, most csak néhány kép következik. Meg kell jegyeznem, izlandi túránk során ez a hely volt az, ahol a legjobban megfigyelhettük őket, ahol a legtöbbet láttuk belőlük, és ahol a legközelebb mehettünk hozzájuk.





Talán mondanom sem kell, hogy hol van az egyetlen izlandi a csoportban ;-)

Egy kis nasi

Nyammm!


















Lunda tetem

Lunda tetem és szkua tojás



Csak távolról és kicsit félve figyeltük meg az agresszív madárfajt: a nagy halfarkast vagy más néven szkuát, akikhez nem ajánlatos közel menni, mert megtámadnak, és éles csőrükkel jól elagyabugyálnak. Főleg ha a fészküket és kicsinyeiket érzik veszélyben. Márpedig pont most voltak kicsinyeik.







Középen alul balra van egy szkua bébi


A nagy halfarkas átlagos testhossza 58 centiméter, szárnyfesztávolsága 125-140 centiméter, testtömege 1200-1600 gramm. Tolla sötétbarna, világosabb mintázattal. Repülés közben látszik a szárnyain lévő fehér folt.

Május-június között földre, fűcsomók közé készíti fészkét, általában 2 darab 7 cm-es tojást tojik. A kikelt fiókák közül általában csak egy nő fel. A szülők felöklendezett falatokkal táplálják utódjukat.

Szkua tojások

A szkua kimondott rablómadár. A halászó madarakat (pl. lundák) addig üldözi, amíg azok ki nem öklendezik a táplálékot, amit még a levegőben elkap. A legyengült madarakat is megöli. A szárazföldön elkapja az egereket, patkányokat, de akár az üregi nyulat is. A fészkeket megdézsmálja és a dögöket is elfogyasztja.

Az Ingólfshöfði sziklafalon van egy világítótorony, mely egyben meteorológiai állomás is.


A földnyelven túrázással és madármegfigyeléssel töltött kb. 1,5 óra elteltével visszamentünk a traktorhoz. Megint egy kb. félórás zötykölődés következett, ugyanazon az útvonalon; folyókon és mocsarakon átkelve mentünk vissza a kiindulópontra.





Itt visszaszálltunk az autóba, és folytattuk utunkat még mindig kelet felé.


FOLYTATÁS ITT!!!



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!


LINKEK / FORRÁSOK:



Reykjavík MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reykjav%C3%ADk


Sági Tamás: "Adsumus III - tanulmányok az V. Eötvös Konferencia előadásaiból (2004)" c. kötet


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)

5 megjegyzés:

  1. Wow, hát ezt a kirándulást bizony irígylem. Mi is gondolkoztunk, hogy ki kellene menni ezekhez a földnyelvekhez, de nem találtuk meg a módját. Holfoglaltad ezt a túrát, ha megírnád, kijegyzetelném, mert tervezünk valamikorra egy második utat is Izlandra és akkor ki nem hagynám. Igaz, a lundákat mi is méteres távolságból láthattuk Bakkagerdiben, de itt már eleve ez traktoros út nagy élmény meg a táj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) www.puffintour.is online lehet foglalni. Tel: +354 8940894
      Csak nyáron csinálják, vasárnap kivételével naponta kétszer.

      Törlés
  2. Nagy szép és látványos képek, lehet egyszer én is elmegyek majd ide :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :-)
      Nagyon szép ország, tele olyan helyekkel, ami nagyon magával ragadja az embert. Csak ajánlani tudom! Egy teljesen más világ! :-)

      Törlés