Garmisch-Partenkirchen
Garmisch-Partenkirchenbe mentünk, mely egy bajorországi
télisport központ és üdülőhely. A város Felső-Bajorország régióban, Ausztria
határán fekszik, a Bajor-Alpok hegyei között, kb. 700 m-en.
A város (ahogy neve is utal rá) két korábbi város
egyesítésével jött létre. A nyugati rész Garmisch, a keleti Partenkirchen.
Partenkirchen a régebbi, már az i. sz. 15-ben említik, mint a római kori Partanum
városát, míg Garmischt a IX. században említik először Germaneskau néven. Partenkirchen
régiesebb, míg Garmisch modernebb hangulatú és kinézetű.
A két várost 1935-ben egyesítették Hitler parancsára, az
1936. évi téli olimpiai játékok miatt. Ekkor épült fel az olimpiai helyszínek
közül a kor stílusjegyeit magán viselő, ma is használatban levő patkó alakú
síugró aréna (Große Olympiaschanze) és a műjégpálya is. A városok lakói ma is
szeretik megkülönböztetni egymástól magukat, a partenkircheniek gyakran
sérelmezik, amikor csak Garmischként emlegetik a települést.
Garmisch-Partenkirchen azóta is kedvelt síközpont, északi-
és alpesisí világversenyek és a hagyományos síugró Négysáncverseny január 1-jei
helyszíne.
1978-ban és 2011-ben itt rendezték az alpesisí
világbajnokságot.
Garmisch-Partenkirchen pályázott a 2018-as téli olimpia
megrendezésére, melyet azonban a dél-koreai Pyeongchang nyert el.
IV. téli olimpiai játékok
Falfestmény Garmisch-Parternkirchenben a Ludwigstraße egyik házának falán |
Főbb helyszínei a Große Olympiaschanze (sífutás, síugrás,
északi összetett) és a Riessersee és környéke (bob, jégkorong és
gyorskorcsolya) volt.
Érmek
Az éremtáblázat élén Norvégia végzett összesen 15 éremmel.
Nekünk, magyaroknak egy bronzérmet sikerült szereznünk. A magyar Rotter
Emília-Szollás László műkorcsolya-páros megőrizte a négy évvel korábban
megszerzett harmadik helyét. Érdekesség, hogy az ezen az olimpián kiosztott
érmek voltak az eddigi legnagyobbak 100 mm-es átmérőjükkel, 4 mm-es
vastagságukkal és 324 g-os súlyukkal.
"Elsőségek"
A garmisch-partenkircheni olimpia volt az első, amelyről a
Magyar Rádió is beszámolt. Első élő közvetítésük a Magyarország-Belgium
jégkorong-mérkőzés volt. Helyszínről tudósítottak a Rotter-Szollár műkorcsolya-páros
bronzérméről és a Szekrényessy testvérpár negyedik helyezést érő kűrjéről is.
A Nagy Olimpiai sánc
A Nagy Olimpiai sánc (Große Olympiaschanze) 35 ezer néző
befogadására alkalmas. A létesítmény felavatásakor (1934. február 2-án)
„mindössze” ötezer néző volt jelen. Az 1936-os téli olimpián viszont 130 000 (!) ember zsúfolódott itt össze.
A Nagy Olimpiai sáncot az ötvenes években a világ legmodernebbjének tartották,
és a helyiek továbbra is igyekeznek karban tartani és építgetni.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
Garmisch-Partenkirchen MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Garmisch-Partenkirchen
1936. évi téli olimpiai játékok MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/1936._%C3%A9vi_t%C3%A9li_olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok
LeRoutard útikönyvek sorozat Allemagne része, ISBN 978-2-01-912442-7
jo !
VálaszTörlés:-) minden, mintha csak az én blogom, emlákeim másolata lenne :-) ;-)
VálaszTörlés😃 pedig akkor még nem is ismertelek, nem is olvastalak...
VálaszTörlésMost viszont már folyamatosan, és sok jó helyre te hívtad fel az írásaid által a figyelmemet. Amiért hálás köszönet! 😉
Én is zölden ismerem a sáncot.. :-) Arra emlkészem amikor ott jártunk, hogy a nagy figurák előtt állva az volt az érzésem, mintha egy görög emlékmű előtt állnék.
VálaszTörlés:-) Ezt meg tudom érteni!
Törlés