Eger

 

Eger Észak-Magyarországon, Heves megyében, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén található. A megye és az Egri járás székhelye. A város jelentős oktatási és kulturális központ. Itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, és számos más híres műemlék és múzeum, melyek közül kiemelkedő az Egri Vár.

→ Országzászló emlékmű
→ Egri Bazilika
→ Líceum
→ Főegyházmegyei Könyvtár /Líceum/
→ Varázstorony /Líceum/
→ Érseki Palota
→ Dobó tér
→ Tinódi Sebestyén szobor
→ Valide Szultána Fürdőrom
→ Egri Vár
→ Egri Minaret
→ Kopcsik Marcipánia
→ Fazola kapu
     

Szállásunk Noszvajban a Boutique Vendégház Vidéki Idill volt, melyet a Szallas.hu-n foglaltunk. Nagyon szép hely, kedves vendéglátókkal, kényelmes szobákkal, és nagyon finom és bőséges reggelivel. A foglalás mellé pedig több mint 60 kedvezmény kupont kaptunk, melyekből egy csomót fel is használtunk a 4 nap során. Egerben is volt jó pár, aminek hasznát vettük.

Éjszaka óriási vihar volt, az áram is elment többször is. A reggeli mellett megegyeztünk, hogy a rossz idő miatt Eger látnivalóit nézzük meg, és az eső elől majd bemenekülünk ide-oda.

A buszpályaudvar mögötti parkolóban hagytuk az autót, ahol az automata pont a jegyvásárlásunk közepén romlott el. Se jegyet nem adott, se a pénzünket vissza, így felhívtam a társaságot, akik megígérték, hogy a rendszerbe felveszik az autót, ne aggódjunk egy esetleges büntetés miatt. Becsületükre legyen mondva, tényleg nem várt ránk büntetés a nap végén!

Országzászló emlékmű

Cím: 3300 Eger, Pyrker János tér

Vissza az oldal tetejére

Egri Bazilika

Az egri Szent Mihály és Szent János főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves megye harmadik legmagasabb épülete. Kupolájának magassága 40, átmérője 18 méter.

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Az esztergomi bazilika után ez Magyarország második legnagyobb temploma.

Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. 1827-ben nevezték ki egri pátriárkának Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án kezdődött el az egri bazilika építése. Mielőtt Pyrker érsek Egerbe jött volna, Velencében volt pátriárka. Ezért a templom építéséhez Itáliából hívott munkásokat, valamint egy szobrászművészt, Marco Casagrandét, aki -többek között- a bazilika felvezető lépcsősora mellett álló szobrokat készítette. Öt év alatt készült el az épület, ünnepélyes felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor. A belső munkálatok, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

2020 januárjában kezdődtek el a Bazilika felújítási munkálatai, ezért a látogatók az oldalbejáraton át juthatnak be a templomba, melynek nagy része le van zárva. Kívülről is nagyrészt állványok borítják, és az építkezési terület is el van kerítve, így sajnos nem sokat láttunk belőle.

Cím: 3300 Eger, Pyrker János tér 1. | Telefon: +36 36 517 715 | E-mail: eger@tourinform.hu

Vissza az oldal tetejére

Líceum

A Líceum impozáns épülete 1762-1785 között épült fel. A házat eredetileg egyetemi célra szánták, ám ezt a rangot végül csak 2016-ban kapta meg a benne működő Eszterházy Károly Egyetem. A Líceum első tervezője Barkóczy Ferenc püspök megbízásával Gerl József volt. Miután Barkóczy esztergomi hercegprímás lett, őt a püspöki székben Eszterházy Károly követte. Az ő megbízására Fellner Jakab áttervezte az épületet.

A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton barokk és copf stílusú díszítő elemek is láthatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek két emelet magasak. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg.

Az épületen belül két népszerű múzeum is található, a Főegyházmegyei Könyvtár és a Varázstorony.

Cím: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. | Telefon: +36 36 517 715 | E-mail: eger@tourinform.hu

Vissza az oldal tetejére

Főegyházmegyei Könyvtár /Líceum/

Az egri Főegyházmegyei Könyvtár alapítója gróf Eszterházy Károly püspök volt. Kapuit 1793. december 28-án nyitotta meg és azóta is nyilvános könyvtárként működik. A könyvgyűjteményt eredeti környezetben lehet megtekinteni a díszes barokk könyvtárban.

Az 1778-ban Kracker János Lukács és Zach József által festett mennyezetfreskó a tridenti zsinatot ábrázolja. A könyvszekrényeket díszítő aranyozott reliefeket Halbrechner Vencel készítette. A copf stílusú tölgyfa bútorzat Lotter Tamás munkája, Fellner Jakab tervei alapján. Ezeken és a két oldalteremben 55 000 bőrkötéses könyv található, melyek a XVI., XVII., XVIII. század tudományának lenyomatai, 30 különböző nyelven.

A gyűjteményben 34 középkori kódexet is őriznek a XI. századtól kezdődően.

A könyvtárban sajnos tilos fényképezni, így a képek az ott kapott prospektusból és ott vásárolt képeslapokról vannak.

Cím: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. I/223.

Vissza az oldal tetejére

Varázstorony /Líceum/

Az 1776-ból megmaradt csillagászati eszközöket Hell Miksa magyar születésű, bécsi királyi csillagász rendelte meg. Különböző működési elvű tükrös és lencsés távcsövek, kvadránsok, napórák valamint a línea meridionális (délvonal) van kiállítva.

Camera Obscura

A toronyépület tetején elhelyezkedő óriás periszkóp az egész világon ritkaságnak számít. Az óriási készülékkel -mely Európa legrégebbi, ma is működő periszkópja- Eger kicsinyített, mozgalmas városképét vetítik le a besötétített terem közepén lévő fehér asztalra.

Panoráma terasz

A 44 méter magasan lévő terasz teljesen körbejárható, így ideális kilátó, ahol távcsövek is rendelkezésre állnak.

Varázsterem

Az interaktív fizikai kísérletek sora a mechanikaitól az optikai eszközökön keresztül az elektromágneses érdekességekig terjed. Jó móka a kísérleti eszközökkel játszani.

VIDEÓ!!!

Jedlik Ányos Experimentárium

Rendhagyó, fizika, kémia, biológia és földrajz órákat tartanak itt.
 

Barna György Optikatörténeti Kiállítás

Két évszázadot átfogó mikroszkóp, távcső, fotó- és videotechnikai gyűjtemény kiállítása látható itt.

Cím: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. | Telefon: + 36 520 400 /2279, +36 30 221 9376 | E-mail: varazstorony@varazstorony.hu

Vissza az oldal tetejére

Érseki Palota

2016 februárjában nyílt meg az Egri Érseki Palota egyházművészeti kiállítása, mely korhűen mutatja be a mindenkori egri püspökök, érsekek életét, munkásságát, melyek jelentősen gazdagították, színesítették a várost.

Cím: 3300 Eger, Széchenyi István utca 1. | Telefon: +36 36 517 356 | E-mail: palota@egriegyhazmegye.hu

Vissza az oldal tetejére

Dobó tér

A Dobó tér Eger főtere, a város egyik legimpozánsabb pontja. Jellegzetessége és a város egyik jelképe Dobó István várkapitány szobra, háttérben a várral. A nyüzsgő téren fákat és szökőkutat találunk. Gyönyörű épületek szegélyezik, mint például a Városháza eklektikus épülete, mely a XIX. század végén épült; a minorita templom, melyet Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel 1771-ben, és amely kicsit kilóg a magyarországi barokk templomok sorából, mert a két torony közötti homlokzata nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le; és a sok száz éves barokk házak. Érdemes itt választani egy éttermet egy finom ebédhez vagy vacsorához. Mi a Senator-Ház Étterembe ültünk be.

Cím: 3300 Eger, Dobó István tér | Telefon: +36 36 517 715 | E-mail: eger@tourinform.hu

Vissza az oldal tetejére

Tinódi Sebestyén szobor

A szobor a szintén ezt a nevet viselő Tinódi Sebestyén téren, a Gallasy-ház műemléképülete előtt található. Tinódi Lantos Sebestyén a XVI. sz. híres énekszerzője és lantművésze, a magyar epikus költészet egyik legjelentősebb és legismertebb képviselője volt. Ő írta az Eger vár viadaljáról való ének című művet, és ebből készült kivonat az Egri históriának summája. Ez ma is a legrészletesebb és leghitelesebb emlékek egyike a török ellen vívott küzdelmekről.

Cím: 3300 Eger, Tinódi Sebestyén tér

Vissza az oldal tetejére

Valide Szultána Fürdőrom

A Valide Szultána fürdő 1596-ban épült, miután Eger oszmán kézre került. A török gőzfürdő  hat kamrás volt, kupoláját vörös keramit fedte. Miután Egert visszafoglalták, gabonaraktárként, majd harangöntő műhelyként működött. A XVIII. sz. második felében már csak maradványai álltak.

Cím: 3300 Eger, Tinódi Sebestyén tér 3. | Telefon: +36 36 517 715 | E-mail: eger@tourinform.hu

Vissza az oldal tetejére

Egri Vár

Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely. Története Szent István uralkodása idején kezdődött, ő alapította meg az egri püspökséget 1001-1009 között az első tíz egyikeként. A püspökség 500 éven keresztül volt a várdombon. A tatárjárás után a püspökség védelmére 1248-ban kővárat építettek. A huszita harcok alatt külsővárral bővítették. A várban kiépült püspöki székhely a reneszánsz korban élte fénykorát, és az ország egyik meghatározó kulturális központja volt. A vár a XVI. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság határvédelmi rendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt.

Az Egri Várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. Elsőként Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg a híres győztes csatáról, melyet további irodalmi és képzőművészeti alkotások követtek. Gárdonyi Géza ismert regényének, az Egri Csillagoknak és az abból készült filmnek köszönheti népszerűségét.

Cím: 3300 Eger, Vár köz 1. | Telefon: +36 36 312 744 | E-mail: varmuzeum@egrivar.hu

Vissza az oldal tetejére

Egri Minaret

Az Egri Minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke, Magyarország három ép minaretje közül ez a legmagasabb és a legjobb állapotú. Valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott vöröses homokkőből. Eredetileg a keleti oldalán egy díszes dzsámi állt. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek Egerben, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban stabilan állt, ezért egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

A tizennégyszög alapú épület 40 méter magas, a körerkélyre 97 nagyon szűk csigalépcső vezet fel. A tetejéről megcsodálhatjuk Eger panorámáját. Felfelé sem egyszerű a csúszós, kopott lépcsőket megmászni, de lefelé jönni igazi kínszenvedés! És ezt a müezzin naponta ötször megmászta, hogy imára hívja a muszlim híveket!

VIDEÓ!!!

Cím: 3300 Eger, Knézich Károly utca | Telefon: +36 70 202 4353 | E-mail: minareteger@gmail.com

Vissza az oldal tetejére

Kopcsik Marcipánia

A múzeum Kopcsik Lajos (cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok) cukrászmester és tanítványainak munkásságát mutatja be: a legkülönfélébb használati és dísztárgyak, élőlények marcipánból megformált másolatait, illetve alakjait. A közel 150 kiállított tárgy anyaga cukortészta (porcukor és zselatin), illetve glazúr (porcukor és tojásfehérje). A képeket temperával színezték. 

A kiállítás fő attrakciója a „Barokk szoba”. A tervek megvalósításához három év kitartó munkája kellett. A szobát 2008 augusztusában avatták fel. A szobában a padló, a tapéta, a függöny, a falon függő képek, a stukkó, a csillár és az összes berendezési tárgy a barokk kor hangulatát idézi és minden cukorból készült.

Cím: 3300 Eger, Harangöntő utca 4. | Telefon: +36 36 412 626 | E-mail: kopcsikmarcipania@evatzrt.hu

 

Mikor kiléptünk a múzeumból, megint zuhogó esőben találtuk magunkat. Így úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk az autóhoz, és egy termálfürdőbe megyünk. A közeli Demjéni Termáltóra esett a választásunk, mert ez éjfélig nyitva van.

Vissza az oldal tetejére

Fazola kapu

Az autóhoz tartva, útközben még megnéztük a híres Fazola kaput, mely a Megyeháza épületét díszíti. Az épület utcára nyíló kapuja fölött lévő díszes rács is Fazola Henrik munkája. Be kell menni a hivatali bejáratnak tűnő kapualjon, és a bejárat végében, két oldalt láthatjuk a díszes kovácsoltvas kapukat, melyek a rokokó művészet legszebb művei. A jobboldali -tetején a címerrel-, eredetileg is itt állt, a vele szemben lévő szőlőset viszont utólag hozták le az épület második emeletéről.

A kapuk 1761-ben készültek. Felfedezünk rajtuk virágokat, szőlőfürtöket, gólyát csőrében kígyóval, stb. A szimbólumoknak mögöttes jelentésük van, így érdekes belegondolni, hogy mit fejezhetett ki régen például a középen mosolygó bohócfigura.

Cím: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 9. | Telefon: +36 36 517715 | e-mail: eger@tourinform.hu

Vissza az oldal tetejére


Eger testvérvárosa Csehországban Kutná Hora. Az a város, ahol a híres Sedleci osszárium (csontház) található.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! 

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK /FORRÁSOK

Eger MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger
Egri Főszékesegyház MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_f%C5%91sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z
Egri Líceum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%ADceum_(Eger)
Tinódi Lantos Sebestyén MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tin%C3%B3di_Lantos_Sebesty%C3%A9n
Egri Vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_v%C3%A1r
Egri Minaret MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_minaret
Kopcsik Marcipánia MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kopcsik_Marcip%C3%A1nia
Fazola Henrik MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fazola_Henrik

LeRoutard Budapest, Hongrie 2015/2016 útikönyv ISBN 978-2-01-002779-6

A helyszíneken kapott magyar nyelvű szórólapok, tájékoztató anyagok.

A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette, illetve 4 db az egri Főegyházmegyei Könyvtárban kapott prospektusból és ott vásárolt képeslapokról vannak.