Parajdi sóbánya

Parajd legismertebb látnivalói a legendás sóbányák sócsarnokai, melyek a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, kalandpark is van.

 

Parajd és a parajdi sóbánya

Parajd (Praid) település a mai Romániában, Erdélyben, Hargita megyében található. Ez a Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. Neve a magyar paraj főnévből származik és a hagyomány szerint onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.

Már a rómaiak korában is működtek itt sóbányák. Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval. A sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették. Parajd települése 1564-ben jött létre és sokáig Sófalvához (a későbbi Felsősófalvához) tartozott, csak 1669-ben lett önálló.

 

Legendák

A sóbánya anyja

Nagyon-nagyon régen, mielőtt Parajd, Korond vagy a környező települések kialakultak volna, a Sóvidék helyét tenger borította. Igen ám, de aztán a Teremtőnek jobb ötlete támadt, hiszen látta, hogy ezen a helyen virágzó élet is lehetne: kiszárította hát a tengert, s a kiszáradó földben rengeteg sót őrzött meg a vidék számára. Az emberek nem sokkal később megkezdték a hatalmas méretű sótömb kitermelését, így utakat nyitottak a mélybe. A bányászokra egy tündér asszony vigyázott, de az idők folyamán a bányászok egyre hangosabb gépekkel dolgoztak, és a bányamunka zaja megrémítette a tündért, ezért olyan helyekre húzódott vissza egymagában, ahová emberfia nem juthatott el. Régen még éjszakánként előmerészkedett a bánya mélyéről, csatlakozott a felszínen a többi tündérhez és a reggeli kakasszóig táncoltak, énekeltek a réten. Aki nagyon szelíden közelített a tündérekhez, az akár a saját szemével is láthatta őket, amint szabadon mulatoznak. A bánya anyj hajnalban visszatért a sótömb belsejébe, hogy onnan segítse tovább a bányászokat. Hogy a jóságos tündér meddig járt fel a felszínre, senki sem tudja már, mert mostanság nem mutatkozik az emberek előtt, de továbbra is őrzi a bányát, és segíti mindazokat, akik leereszkednek a mélységbe. Úgy hírlik, róla mintázták Szent Borbála, a bányászok védőszentje szobrát is, mely ma is áll, és figyelemmel kísér minden bányalátogatót.

 

A parajdi sóbánya mondája

Hajdanán a mai Sóhát vagy Sóhegy helyén végtelen, lapos mező húzódott. Ide járt kecskéit legeltetni egy fiatal pásztorlegény.
Egy napon messzebb merészkedett állataival a határba, ahol még emberfia nem is járt. Legelés közben állatai valamilyen furcsa helyre bukkantak, ahol a fű se nőtt, mégis előszeretettel nyalogatták a földet. A pásztorlegény felismerte, hogy sót találtak a kecskéi, osztán visszaterelte őket az esztenára. Este megjelent neki egy tündér és azt kérdezte:
- Tudod-e te pásztorlegény, hogy mit találtál ma a mezőn?
- Persze hogy tudom - felelte amaz. - Sót.
- Jól forog az eszed kereke. Hanem volna egy kérdésem: ha már ezt a titkot felfedezted, akarod-e birtokolni az örökkévalóság rejtélyét is?
- Hogyne akarnám! - vágta rá a legény azon nyomban.
A pásztorlegénynek feladatul adta a tündér, hogy másnap is legeltessen azon a helyen éjfélig és akkor beteljesedik az akarata. Az esthajnalcsillag megjelent az égen, de az örökkévalóság még mindig nem jelent meg. Csalódottan hazaterelte az állatokat és mély álomba szenderedtek. Hajnaltájban, mikor a pásztor éppen a legmélyebb álmát aludta, a só a mezőn elkezdett nőni. Egyre csak nőtt, nőtt és szélesedett, míg végül egy óriási heggyé terebélyesedett. A vidék lakói nem győztek álmélkodni, amikor másnap reggel kinéztek házaik ablakán: a korábbi síkság helyén egy irdatlan fehér sóhegy nőtt ki a földből. Hogy a pásztorlegénnyel mi lett, azt hosszú időn keresztül senki sem tudta, mert másnapra eltűnt a kecskéivel együtt. Idővel aztán megindult a só kitermelése, s ahogy az emberek egyre többet ástak lefelé, a hegy belsejébe, megdöbbentő dologra bukkantak: meglelték a pásztorlegényt, aki álmában kecskéivel együtt sóbálvánnyá változott azon a rejtélyes éjszakán.

 

A sótündér

Valamikor a bánya mélyét egy titokzatos sótündér lakta. Egymagában élt a sötétben, s el nem tudta képzelni, hogy a rideg sótömb fölött virágzó, napfényes világ tündököl. Amikor azonban ez emberek megnyitották a Sóhegy mélyét, a fényt követve a kis tündér is kimerészkedett a felszínre, s teljesen elbűvölte a kinti világ: a fák, virágok, madarak, és a nap fényében csillogó sószikla egészen más, addig ismeretlen képét tárta eléje. Egyszeriben elhatározta, hogy ő bizony nem tér vissza többé a Sóhegy sötét mélyére, hanem házat épít magának a szikla tetején, és felfedezi a kinti világot. A tündér éppen kedvére fürdőzött a közeli tóban, amikor egy gonosz pásztorlegény megtalálta a házát és irigységből földig rombolta azt. A szépséges lány gyanútlanul tért vissza a fürdőzésből, s majd megszakadt a szíve, amikor meglátta egykori lakhelyének romjait. El is átkozta ismeretlenül a gonosztevőt. Alighogy kimondta, hatalmas morajlás hallatszott, s a Sóhegy felületén megjelent egy repedés, amely egyre csak terjedt, nőtt, míg a szikla kétfelé nem vált, éppen a galád pásztorlegény lábai alatt. A tündér átka beteljesült: a Sóhát mélye örökre elnyelte a gonoszt. Azon a helyen, ahol a legény földet ért, víz fakadt: a Korond pataka. Ez a patak alakította ki idővel a Sószorost, amelynek fehér csipkéiben a kis sótündér és a kiránduló egyaránt örömét lelheti.

Föld alatti világ

Autóbusszal vittek le egy 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig. Innen gyalog, lépcsőkön kellett tovább lefelé menni. Odalent van minden; világítás, szellőztető rendszer, vezeték nélküli internet, televízió, játszóterek, kalandpark, sportolásra vagy éppen kikapcsolódásra alkalmas terek, ökumenikus kápolna, kávézó, 3D moziterem, múzeum, ajándékbolt, sőt egy gyógynövényes szaküzlet is. Az éves átlaghőmérséklet lent 16 ^oC. Kifelé jövet lehet megnézni a „József-bánya” kilátót. Ezen a szinten van a bányavendéglő, és néhány művészi alkotás is. További lépcsőzés után elértünk a buszmegállóba (egy jó nagy váróterem), majd kifelé is busszal jöttünk.

Só szerencsét! 😉

Múzeum

Múzeum

Múzeum

Múzeum

Múzeum

Múzeum

Múzeum

Szent Borbála (Barbara) - a bányászok védőszentje

Hazafelé pedig vettünk egy igazi erdélyi méretű kürtőskalácsot. 😋 És málnát is. 

 

Cím: Parajdi sóbánya (Salina Praid), Str. Garii 44, Parajd 537240, Románia

Telefonszám: +40 266 240 200

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! 

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Parajd MAGYARul: Parajd – Wikipédia (wikipedia.org)
Parajdi sóbánya MAGYARul: Parajdi sóbánya – Wikipédia (wikipedia.org)
Parajdi sóbánya hivatalos honlapja MAGYARul: Parajdi Sóbánya (salinapraid.ro)

A helyszínen kihelyezett információs táblák.

LeRoutard Roumanie 2021/2022 útikönyv ISBN 978-2-01-787072-2