Segesvár

Segesvár a középkori erődített városok jellegzetes példája. Erdély hét erődje közé tartozott és fontos stratégiai, valamint gazdasági szerepet töltött be Kelet-Európa peremvidékén. Történelmi központja UNESCO világörökség.

 

Segesvár

Segesvár (Sighișoara) település a mai Romániában, Erdélyben, Maros megyében található. Nevének előtagja, az ősi magyar seg / ség  dombot, halmot jelent, utótagja -es képzővel az erősséget jelölő vár szóból származik.

Ősidőktől fogva lakott hely volt, rómaiak katonai őrhelye állt itt. Az 1100-as évek közepén II. Géza szászokat telepített ide. Fa várát, mely a tatárjáráskor elpusztult, 1191-ben kezdték el építeni. A települést a források csak 1280-ban említik először. Már 1367-ben városi rangot kapott. Az évszázadok során sokan ostromolták, pestis és tűzvész pusztította többször is. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata.

A város a XIX. században fejlődésnek indult, de ennek ellenére megőrizte középkori jellegét. Történelmi belvárosa két részre oszlik, a fellegvárra és a hegyoldalba épült alsóvárosra.

Segesvár történelmi központja 1999-ben került fel az UNESCO világörökség listájára.

 

Látnivalók

Várhegy

A város központja a várfalakkal, tornyokkal erődített Várhegyen volt. Eredetileg a fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, melyet a századok alatt magasítottak, bővítettek. Eredetileg 14 tornya volt, ebből 9 mai is áll; a borbélyok, lakatosok, takácsok és kádárok tornyai már nem léteznek. A vár ma is lakott. Nyugati tövében egy tágas (fizetős) parkoló található, innen meredek lépcső vezet fel az erdővel borított domboldalon a várba.

 

Mészárosok tornya - Törle kapu

Mi a Törle kapun át mentünk be a történelmi belvárosba.

Balról jobbra: Szűcsök tornya, Törle kapu, Mészárosok tornya

 

Szűcsök tornya

Ebben a toronyban kézműves kiállítás és ajándéküzlet található.

 

Diáklépcső

A Diáklépcső a vár főterétől a várhegyre vezet. 1642-ben épült és 300 foka volt eredetileg, de 1849-ben átalakították így „csak” 176 lépcsőfok maradt.

 

Evangélikus gimnázium

A XVII. század elején épült a szász evangélikus gimnázium, mely Josef Haltrich (egykori igazgató) nevét viseli.

 

Kötélverők tornya

 

Szent Miklós templom

A hegyen álló, gótikus stílusban épült Szent Miklós templomban (más néven Hegyi templom) szép freskókat, és egy kis kriptát is láthatunk.

A Szentháromság különleges ábrázolása: egy ember három fejjel
Balra nőként a Szentlélek, középen fehér szakállal az Atya, jobbra barna szakállal Jézus.

 

Szász temető

A Temetőkápolna és a Kötélverők tornya között van az evangélikus szász temető bejárata, ez már a várfalon kívül található.

 

Ónművesek tornya és az Íjászok folyosója

 

Tímárok tornya

 

Polgárházak

A történelmi városközpontban mintegy százötven polgárház maradt fenn, ezeknek túlnyomó többsége a XVI-XVII. században épült. Sok háznak ma is felismerhető az eredeti elrendezése; a dongaboltozatos pince felett földszinti üzlethelyiség, az első emeleten lakószobák voltak.

 

Vlad Dracul ház

Ebben a házban lakott Vlad Ţepeş édesapja. Úgy tartják, hogy 1431-ben itt született, illetve 1431-1435 között itt is élt a híres-hírhedt Drakula, azaz III. Vlad havasalföldi fejedelem.

A házban ma hotel és étterem működik. Külön fizetség ellenében meg lehet nézni egy szobát, ahol Drakulát láthatjuk, sőt fényképezkedhetünk is vele.

 

Óratorony

A város szimbóluma, legfeltűnőbb építménye a középkori erődítmény részeként emelt XIV. századi óratorony, mely a város minden részéből látható. A torony 5 szintes, 64 méter magas. Ez volt a vár főbejárata és a középkori városi tanács székhelye. A többi toronytól eltérően nem céhek védték, hanem a városi katonaság. Toronyórája 1648-ban készült. Az 1676-os tűzvész után a tornyot újjáépítették. A tető színes cserepei az 1897-es restaurálás alkalmával kerültek a helyükre. 1899 óta múzeum működik a toronyban. Órajátékot is láthatunk, ha szerencsések vagyunk.

 

Velencei ház

Más néven zöld ház, az ablakainak formája után kapta a nevét. A házat a XVI. vagy XVII. században építették, majd a XIX. századi neogótikus stílusú restaurálása során kapta jellegzetes velencei gótikus stílusú ablakait.

 

Kovácsok tornya

 

Vármegyeháza

Az épületben napjainkban a polgármesteri hivatal működik.

 

Szent József templom

A Szent József római katolikus templomot magyarok építették 1882-1900 között Weiss József plébános vezetése alatt. Eklektikus stílusú, gótikus és neoromán elemekkel. A templomban emléktábla, kertjében pedig az 1945. április 2-án vértanúhalált halt, 1997. november 9-én boldoggá avatott győri püspök, a Segesváron 1892. február 29-án született Apor Vilmos szobra található.

 

Petőfi Sándor szobra

A régi megyeháza 1888-ban épült, ennek közelében áll Petőfi Sándor mellszobra.

 

Csizmadiák tornya

 

Szabók tornya

 

Segesvár testvérvárosa Franciaországban Blois, Németországban Dinkelsbühl.

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Románia világörökségi helyszínei MAGYARul: Románia világörökségi helyszínei – Wikipédia (wikipedia.org)
Segesvár MAGYARul: Segesvár – Wikipédia (wikipedia.org)
Segesvár történelmi központja MAGYARul: Segesvár történelmi központja – Wikipédia (wikipedia.org)

A helyszínen kihelyezett információs táblák.

LeRoutard Roumanie 2021/2022 útikönyv ISBN 978-2-01-787072-2
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok; Budapest, Panoráma 1990; ISBN 963-243-388-2