Október végén megint meglepetéssel szolgált a Duna. 2017
januárjában a nem
mindennapi jégzajlás volt a fő látnivaló, most viszont a rendkívül alacsony
vízállás hozott felszínre érdekes dolgokat. Látszott az Ínség-szikla, valamint
a Margit híd középső pillérénél a Margitsziget csúcsa, ami normál esetben a víz
alatt van. A folyó medréből rég eltűnt autók, nagy mennyiségű pénzérme és
fegyverlelet, hajóroncs került elő.
A (számomra) legérdekesebb dologról pedig napokig cikkeztek
ilyen, és ezekhez hasonló címekkel: „Az apadó Duna miatt láthatóvá váltak a
felrobbantott Ferenc József híd roncsai a Szabadság hídnál”, „Hátborzongató
látvány: már a háborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai is
látszanak a Dunában”.
 |
| Forrás: a képek balról jobbra az alábbi internetes oldalakról valók: Híradó, Szeretlek Magyarország, Blikk, Zoom |
Pont hazautaztunk, így az első adandó alkalommal (vasárnap
délután) mi is elmentünk a Szabadság hídra, megnézni a Ferencz József híd
maradványait.
Ferencz József híd
A híd építése 1894-ben kezdődött, és 1896. október 4-én
adták át Ferenc József jelenlétében, aki az utolsó szegecset maga verte be. Az
uralkodó tiszteletére kapta a híd a Ferencz József nevet.
 |
| Ferencz József híd (1901) Forrás |
 |
A Ferencz József híd a két világháború között (1928)
Forrás: Készítette: Fortepan/Pesti Brúnó adományozó -
FOTO:Fortepan — ID 32578:Adományozó/Donor: Pesti Brúnó
|
A hidat 1945. január 16-án a
visszavonuló német alakulat -a többi budapesti Duna-híddal együtt-
felrobbantotta. A robbantáskor a befüggesztett tartórész, és a konzolos tartó
egy része is a vízbe esett, illetve megsérült.
Pár héttel később a szovjetek elbontották a sérült részeket,
és a megmaradt hídrészt pontonhidakkal egészítették ki. 1945. március 15-től
nem egészen egy évig használhatták, mert 1946. január 10-én a pontonhidat a
jégzajlás elsodorta.
 |
| A felrobbantott híd a II. világháború után (1946) Forrás |
A híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött. Abban az évben
augusztus 20-án nyitották meg újra, ekkor már Szabadság híd néven, és szürkére
festve (mivel más színű festék nem állt rendelkezésre).
A híd 1984-ben kapta vissza eredeti zöld színét.
2007-ben újra felújították, ekkor építették ki a
díszkivilágítást.
Sajnos (sokakkal egyetemben) későn érkeztünk, mert a Duna
vízszintje eddigre már emelkedni kezdett, pont csak annyira, hogy a roncsokat
már ne láthassuk. Azért átsétáltunk a hídon oda-vissza, majd mivel láttuk, hogy
nyitva van a Sziklakápolna, hát felmentünk oda is.
Budapest ezen része UNESCO világörökség: Budapest - a
Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út címmel, 400bis
azonosító számmal 1987-ben került fel a kulturális listára.
 |
| Szabadság híd - Budapest legrövidebb hídja |
 |
| A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak |
 |
| A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti |
 |
| A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti |
 |
| A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak |
 |
| Ferencz József híd romjaira rengetegen lettek volna kíváncsiak. Kár, hogy lekéstünk róla. |
Sziklakápolna
A Sziklakápolna (Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom)
építésének ötlete 1924-ben merült fel, egy Lourdes-ban járt magyar
zarándokcsoport részéről. 1931 tavaszára készült el a templom a Szent
Iván-barlangban, melynek üregét robbantásokkal kialakított mesterséges
barlangrésszel bővítették ki. 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a
Sziklatemplomba és begyűjtötte a pálos szerzeteseket. A bejárata feletti
sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet ugyanebben az
évben ledöntötték. A ’60-as évek elején a templom bejáratát 1,5-2 méter vastagságú
betonfallal lezárták.
A Magyar Pálos Rend 1989. augusztus
27-én (a kommunista rendszerek összeomlásakor) újra megnyitotta a templomot
és a kolostort. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben bontották
le, és egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el
emlékeztetőül.
A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik
legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Az új kereszt felállítására 2001-ben került sor. Az
építőmesterek ennek a keresztnek az utolsó darabját pontosan azon a napon
szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták a
régit.
A templom belépődíj ellenében látogatható, mise alatt azonban
nem.
A Sziklatemplom előtti kis téren Szent István szobrát
találjuk.
Itt, a kis téren érdekes jelekre, fehér szívekre (némelyik
teljesen az, némelyikben számok vannak) lehetünk figyelmesek. Ahogy megláttam
őket, egyből beugrott, hogy egy blogger kolleginánál már olvastam a Gellért-hegyen
lévő titokzatos szívekről. Ezek a fehér szívek egy zarándokutat
jelölnek, mely a Sziklakápolnától indul és a Gellért-szoborig tart. Annak, aki
ismeri Böjte Csaba munkásságát, nem ismeretlen „A fehér szív útja” című könyv,
melyet az atya írt, és melyben arról olvashatunk, hogy hogyan találhatunk rá a
boldogsághoz vezető útra. Az útvonalon 15 számozott fehér szív van, és van
hozzá egy vezetőfüzet is. A kezdeményezésről a honlapjukon is találhatunk
információt.
 |
| A zarándokúton 15 db számozott szív és néhány szám nélküli mutatja az utat. (A képek forrása az Útitárs blog.) |
Mi nem mentünk végig a teljes útvonalon. Először a
Sziklatemplom tetején lévő kereszthez mentünk fel. A kilátás innen is csodás, de igazából az egész úton az.
Szabadság-szobor
Következő megállónk a Szabadság-szobor volt. A Citadella délkeleti
bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról. A szobor maga
„csak” 14 méter
magas, talapzatával együtt 40
méter magasra emelkedik a Gellért-hegy fölé. Az
eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos
elnevezése Felszabadulási emlékmű volt, melyet a német
hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének
emlékére állítottak. A felemelt kezében pálmafaágat tartó
nőalak Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült alkotása.
A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése
után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat
(mint például a szobor előterében álló 4 méter magas szovjet katona szobrát is)
eltávolították. A katona szobra 1992-ben a Memento Parkba került. A
szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést kapott
Budapest egyik leglátványosabb nevezetessége. A Szabadság-szobor a felállítása
után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.
A Citadella már zárva volt, így oda már nem tudtunk bemenni.
Közben (az óraátállításnak hála) besötétedett, így visszafelé indultunk. Az
úton készült még pár kép a kivilágított városról.
(A képeket -kivéve azokat, ahol külön meg van jelölve a forrás- Laurent készítette.)
Szép képeket készítettél. Nem értettem, miért olyan nagy szám a Margit-híd lábánál állni, mert a FB-on annyi sok képet posztoltak és tömegek álltak ott. Régebben ilyet soha nem láttam, akkor azért, mert máskor ezt a vízállás nem is engedi, mármint, hogy odamenjenek.
VálaszTörlésIgen, ez volt az oka! ;-)
Törlés