2020. május 9., szombat

Lehde


Németország Velencéjének nevezik ezt a területet, ahol a Spree folyó több száz kis vízi úttal szeli át a vidéket, és ahol a víz, az erdő és az ember teljes összhangban él.




Brandenburg


Brandenburg Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén. A tartomány névadó települése Brandenburg an der Havel város, melynek neve valószínűleg a szláv bran (mocsár) szóból származik.
A tartomány szinte teljes egészében alföld, legmagasabb pontja 201,4 méter magas.
Brandenburg Németország felszíni vizekben leggazdagabb tartománya. Több mint 3000 természetesen kialakult tó mellett számos mesterségesen kialakított apró víztározó vagy bányató, és számos folyó található területén.


Spreewald


A Spreewald, azaz a Spree melléki erdő területét az UNESCO bioszféra-rezervátumként tartja nyilván, az itt élő védett állatokkal (gólyák, darvak, vidrák, rétisasok) együtt. A Spree folyó vidéke lenyűgöző, a maga nemében egyedülálló látnivaló. Európa legszebb természetvédelmi területeihez tartozik. A Spreewald területén élnek a szláv nemzetiségű szorbok/vendek, akik ma is őrzik ősi hagyományaikat és szokásaikat. A spreewaldi falvak egyediségét a hagyományos rönkházak, a vidéki kertek és a közöttük található csatornák és szűk folyócskák adják. Nem véletlenül mondják, hogy „velencei hangulat zöldbe öltöztetve” várja azt, aki ide jön.


Legenda


A helyi legendák szerint ez a vidék az ördög kudarcba fulladt munkájának eredményeképpen jött létre. A történet szerint az ördög fel akarta szántani a folyómedret, de az ökrei már fáradtak voltak. Ő erre szidni kezdte őket, mire azok a mögéjük kötött ekével elrohantak, és össze-vissza szántották fel a vidéket. A barázdák folyóágakká váltak, mellettük pedig óriási fák nőttek.


Lehde


Lübbenau település Németországban, azon belül Brandenburgban, Oberspreewald-Lausitz megyében található, kb. 100 km-re Berlintől. Most azonban nem Lübbenauba, hanem a hozzá tartozó festői Lehde településre mentünk. Itt található Brandenburg legrégebbi szabadtéri múzeuma, mely a Spreewald XIX. századi életét mutatja be. A környék jellegzetes kis házikóinak tetejét nád fedi. Nem csak Lehdében, de más kis falvacskákban is állnak még ilyen apró deszkaházak, nagy részük műemlékvédelem alatt is áll. Közülük azonban jó néhányat  turisztikai, üdülési célokra alakítottak át.













Freilandmuseum Lehde


Lehdében a szabadtéri múzeumban már a kasszánál népviseletbe öltözött hölgy fogadott bennünket. A COVID-19-re való tekintettel volt maszkja is, de nem is akármilyen! Anyaga, mintája harmonizált a népviseletével! A múzeum területén is találkoztunk még hölgyekkel, ők is mind népviseletben pompáztak.


A szabadtéri múzeum térképe
Forrás: Museums-Entdecker/Freilandmuseum-Lehde

Az első épületek és udvar az 1840-es évekbeli Lehdét mutatja be. Fel fog tűnni, hogy szinte minden ház tetején fából faragott kígyókat láthatunk. Azonban nem csak a házak tetején, de más faragványokon és festményeken is megjelennek. A helyiek szerint ők a csend, a béke, és a zöld birodalmának őrzői, és nem mellesleg szerencsét hoznak!









A második részen a mindennapi élethez szükséges dolgokat láthatjuk: a kemencét a kenyérsütéshez, az 1904-ben alakult tűzoltóság felszereléseit, és egy műhelyt, ahol a Spreewaldban használt jellegzetes csónakokat (Spreewaldkahn) készítették. Ezek múltja több mint 150 évre vezethető vissza. A kahn egy speciális, spreewaldi lapos fenekű, gerinc nélküli csónak, mely hagyományosan leggyakrabban erdei fenyőből készült. A csónak hossza akár 9 méter is lehet, a szélessége pedig akár 2 méter. Majd’ minden ház és tanya rendelkezik saját kis kikötővel és csónakkal, amellyel bevásárolni mennek, vagy a gyerekeket viszik az iskolába, de a termőföldeken betakarított terményt is ezzel szállítják még ma is. Mondjuk, máshogy nem is lehet, hisz sok kis ház és tanya csak csónakkal vagy gyalogosan közelíthető meg. És ami még fontos: itt motorcsónakkal közlekedni tilos!






A harmadik részen egy 1916-os udvart láthatunk, kúttal, mosodával, zöldséges kerttel, istállóval, állatokkal.















A negyedik részen spreewaldi tradíciókkal ismerkedhetünk meg. Kötélverés, fazekasság, facipő faragás, húsvéti tojásfestés, esküvők és egyéb ünnepi alkalmak bemutatását áthatjuk itt. Nem csak ezen a részen, a múzeum többi részén is lehet normális (nem COVID-19-es) időkben kipróbálni ezeket a dolgokat, de sajnos, ezek most mind szüneteltek.




















Az utolsó részen egy nagy zöldséges- és gyümölcsös kertbe értünk. Itt a spreewaldi csemege uborka és tormakészítéssel ismerkedhetünk meg. A spreewaldi uborka messze földön híres, védett márkanév. Németország újraegyesítése után azon kevés NDK-s termék közé tartozott, amely mindent és mindenkit túlélt. Azóta is kapható a boltokban! A spreewaldi uborkából levest is készítenek!









Lehder Fließ


Még akkor, amikor a múzeum területén sétálgattunk, elhatároztuk, hogy mi is szerzünk egy csónakot és elmegyünk evezni. Sikerült is kibérelnünk egy páros kajakot, és azzal vágtunk neki a „Fließe” nevű kiterjedt vízi hálózatnak. A kajak mellé kaptunk egy térképet is. (Egy páros kajak bérleti díja 5 €/óra/kajak, de min. 2 órát ki kell fizetni.) Úgy egyeztünk meg, hogy Laurent evez, én meg fényképezek. Na, ezen az első kb. 15 perc után változtattunk, ugyanis Laurent mindennel, amivel csak lehetett, frontálisan ütközött. Én meg ki voltam akadva, hogy ő, aki otthon a Yonne folyón állandóan evezni jár, mi a fenét bénázik már ezzel a kajakkal. Úgyhogy átvettem az evezős szerepét. (Abba akkor és ott nem gondoltam bele, hogy a korábbi vállsérülésemmel talán nem kéne, de szerencsére izomlázon kívül más bajom nem lett.) Én utoljára valamikor sulis koromban eveztem, de ez olyan, mint a biciklizés: nem lehet elfelejteni. Ezért sem értettem, hogy Laurent miért mindig pont az ellentétes irányba kormányozza a hajót, mint kéne. Állítólag teljesen máshogy kell ezt evezni, mint amit ő szokott (mert az olyan, amilyet a híres Oxford és Cambridge egyetemeinek versenyzői is használnak a Temzén). Akkor átsuhant az agyamon, hogy jobb lett volna, ha mi is inkább egy kahnra ülünk fel. Ezek a spreewaldi csónakok, melyekben háttámlás padokon utazhatunk csoportosan. (Ezt nem akartuk. Mármint a csoportot.) A csónakosok -akik lehetnek férfiak és nők is- egy jó hosszú rúddal hajtják a hajót, úgy, hogy a rudat a folyómederbe szúrva tolják előre a csónakot. A csónakosok minden zeg-zugát ismerik a környéknek és a túra során be is mutatják a vidéket.

VIDEO!!!







Spreewaldkahn

Az evezés után egy kis nasival kényeztettük még magunkat, majd sétáltunk egyet, aztán elindultunk hazafelé.



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK / FORRÁSOK 


Freilandmuseum Lehde hivatalos honlapja NÉMETül, ANGOLul: https://www.museums-entdecker.de/FreilandmuseumLehde/H%C3%B6fe



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


#iambloggeriamhere

6 megjegyzés:

  1. Annyira szeretem az ilyen helyeket! Nagyon szép. Itt én is el tudnék lézengeni, azt hiszem. :D De az evezéstől félnék. Tényleg ez hogy működik? Van valami oktatás? Kell tudnod úszni? Vagy bárki bérelhet ilyen kajakot? Skóciában a Lochness Speedboat túrán elég komoly volt felkészítés volt előtte. Ott kellett lenni másfél órával indulás előtt, hogy mindent elmondjanak, meg beöltöztessenek. Szeretem az ilyen vízi túrákat egyébként, de ha lehet olyat választok, amikor hozzáértők vezetnek. :D
    De a konklúzió továbbra is az, hogy nagyon tetszenek ezek a helyek. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyet bárki bérelhet, beleülsz és evezel. ;-) Ha kell, adnak mentőmellényt.
      Ha ehhez nem vagy elég bátor, akkor vannak nagy csónakok, amit profi hajt, de az persze jóval többe kerül meg hát sokan is ülnek benne.

      Törlés

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!